Horváth Zita szerint ugyanis nem csak pénzkérdés az Erasmusból és a kutatói programokból való kizárás.
Január elején derült ki, hogy az Európai Bizottság 21 magyar egyetemen felfüggeszti a hallgatói Erasmus- és a kutatói Horizon-programot. A döntésről az intézmények is csak a sajtóból értesültek – mondta pénteken az RTL Híradónak a Magyar Rektori Konferencia modellváltó tagozatának elnöke.
Horváth Zita úgy fogalmazott: „mi vártuk, hogy kapunk valamiféle megkeresést közvetlenül az Európai Bizottságtól mint érintett intézmények. Ezt mi nem kaptuk meg.” Ezért találkozót kértek, majd egy hete levélben is jelezték a bizottságnak, hogy elfogadhatatlannak tartják a döntést, és azt kérték, tárgyaljanak velük.
Horváth Zita szerint ha „az EB kizárólag a kormánnyal tárgyal, akkor ez nyilvánvalóan politikai döntés. Ha viszont az intézményeket is tárgyalópartnernek tekinti, akkor egyéb szakmai szempontokat is érvényesíteni lehet, illetve végig lehet tárgyalni, hogy miért gondolja sérelmesnek az Európai Bizottság a politikusok jelenlétén kívül a modellváltást.”
A kormány első reakciója az volt erre az EB döntésére, hogy ezeket majd Magyarország meg fogja előlegezni az egyetemeknek. Ám a rektorok szerint az ösztöndíjak ügye nem csak pénzkérdés.
“Ha egy európai egyetem azért nem vehet be minket egy közös kutatási programba, mert az Európai Bizottság minket kizár, akkor az nem csak pénzkérdés, (…) Nem vesznek be minket, mert ők sem tudnak pályázni egy olyan féllel az Európai Unió felé, ki van zárva egy programból” – fogalmazott Horváth Zita.
A héten derült ki, hogy az Európai Bizottság a parlamenti képviselőket, a köztisztviselőket és állami hatóságok tagjait is kizárná a kuratóriumokból. Navracsics Tibor szerdán Brüsszelben tárgyalt az egyetemi programok sorsáról. Nyilatkozni ma nem akart, de kérdéseinkre azt írták: tovább tárgyalnak az összeférhetetlenségi kérdésekről és a kuratóriumi tagság hosszáról is. Szerinte csak a javaslat lehet tárgyalási alap, amire már van példa az Európai Unióban.
